65 év földi szolgálat, és 47 év szakmai gyakorlat után Fügedi mester az égi hegedűkészítő műhelybe költözött. Különleges időben és helyen tanulta a szakmát. Akkor még divat volt az oktató mesterek és a kollegák kölcsönös tisztelete,divat volt a kollegák sikereinek elismerése, a tanulók és szüleinek napi kapcsolata az oktató műhelyekkel,a közösen elfogyasztott ebédek, amik talán szűkösebbek voltak, de az ízüket,és hangulatukat a mai napig őrizzük. Azok közé a tanulók és fiatal segédek közé tartozott, akiket írástudó szakembereknek szokás nevezni, ha angolul, vagy németül, esetleg eszperantó nyelven kellet megszólalni, vagy a hegedűt kellet megszólaltatni mindannyian Őt, kerestük. Mestereivel, Cseri mesterrel és később-a Zeneakadémián - Lakatos mesterrel és tanárával, a feltétlen kölcsönös tisztelet kapcsolta össze, a szakmai kérdésekben mindég az ok és okozati összefüggéseket kutatta. Életének az a szakasza, amikor önállóan, ”vállalkozó”-ként működött viharosan alakult. Érzékeny lelke, humanista beállítottsága idegen volt a kufár szellemű világtól, a kódolt és kilátástalan konfliktusok sora érzékeny idegrendszerét próbára tette, és gyakran választott helytelen megoldásokat,és maga teremtett megoldhatatlan helyzeteket. De Ö ezt is megoldotta. Hosszú idő óta állt ellen szenvedélyének, és erre büszke volt, számolta a hónapokat, és gyűjtötte az anyagot az elkészítendő hangszereihez. Ezek a hangszerek már egy másik dimenzióban készülnek el és bizonyára a legjobbak lesznek, mert egy tehetséges mesternek nem kell a mindennapi megélhetés gondjaival foglalkozni. Fügedi mester nyugodj békében.
A weboldalon cookie-kat(sütiket) használunk. A weboldal további használatával jóváhagyod a cookie-k használatát. To find out more about the cookies we use and how to delete them, see our privacy policy.
