TITOKDOBOZ 2010. December

  • admin
  • Topic Author
10 years 3 months ago - 10 years 3 months ago #2 by admin
TITOKDOBOZ 2010. December was created by admin
Kedves Hegedűkészítők!

Legutóbbi taggyűlésünkön tettem egy hirtelen ígéretet, hogy indítok egy szakmai fórumot fejlődő honlapunkon, amiben semmi másról nem esne szó, csak a hegedűkészítés csínyjáról-bínyjáról, azaz a titkairól. Mert persze nem kisebb célt tűznénk ki, mint a titok megfejtését. Ezért is „titokdoboz”-nak kereszteltem el ezt az oldalt.
Szeretném, ha a szakmai színvonala, tartalma olyan nívós lenne, hogy alig várnátok már – mondjuk hónapról hónapra – a megjelenő újabb kincsesládikát, hogy felnyitva a tudás, az ötletek újabb sziporkája tűnjön elő.
Persze nem csak a magam „végtelen” tudásából akarok meríteni, hanem a Ti nálamnál nagyobb tudásából is. Valamint kitekintenénk a nagyvilág mai állására a hegedűkészítés terén, az internet tényleg szinte végtelen tárterülete segítségével, valamint megidéznénk mesterek fellelhető írásait, ötleteit. De személyes megkeresésekkel, interjúkkal lehetne pezsgőbbé tenni az oldalt.

De van itt egy bökkenő.
Nemessányi László honlapján olvastam az alábbi mondatot, amiben minden benne van:
„ 25 év alatt sok számomra nagyon fontos titkot tanultam meg a régi mesterek munkáiból.
Ne kérdezd, mi a titok, hiszen azért titok, hogy az is maradjon.”

Mi ez a minden, ami ebben az idézetben benne van?
- Van titok. Persze, hogy van. Mindenkinek vannak ötletei, fogásai, amiben bízik, és úgy gondolja ez a kulcsa munkája eredményességének. Ezeknek nagy része csak hiedelem, ami fizikailag nem is igazolható.
/”hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én” - Radnóti/
Persze mások állítják, hogy Stradivárinak sem volt titka, csak éppen 300 éve kutatják sokan, hasztalan.
- Régi mesterektől tanulható a sok, sok fortély.
- Ne kérdezd, mert nem mondom el!

Akkor hogyan tartható fenn egy ilyen szakmai kérdésekkel foglalkozó eszmecsere?
Azt már régóta tudjuk, hogy egységben az erő! (Jó kis pártállambeli szlogen, mi?) De igaz! Mi több, sok kísérlet is igazolja, hogy egy csoport össz-szellemi tevékenysége felülmúlja a legokosabb tagjának eredményét is. Nem beszélve arról, hogy az új ötlet mindig további ötleteket inspirál.

Tehát olyan javaslattal élnénk, hogy ha mindenki bedobna egy-két „titkát”, azzal maga nem lenne sokkal kevesebb, de mindannyiunk 50 – 100 ötlettel lenne gazdagabb. Végül is az a cél, hogy emeljük színvonalunkat! Hiszen a fejlődés nem állítható meg, s határai beláthatatlanok.

Magam részéről azt vállalnám be, hogy minden hónapban indítok egy gondolatébresztő témát egy cikkben, amihez hozzászólni, hozzátenni lehet. Az így összegyűlt anyag két hónapig lenne elérhető, majd egy archív eltárolást kapna.
Úgy gondolom, hogy kizárólag a hegedűkészítő tagok, belépési kóddal rendelkezők nyithatnák meg ezt a fórumot. Így az eszmecserézés magunk között marad.

Ez a fórum helyébe léphetne a fénykorunkban megjelenő Hangszer Világ szakmai cikkeinek. Egyben lépést tartanánk korunk hihetetlenül fejlődő információtechnikai lehetőségeivel, hiszen pillanatok alatt eljut mindenkihez, lehetővé teszi a gyors interaktív kommunikációt is, stb.

Még azzal gondoltam feldobni a fórumot, hogy minden alkalommal egy-egy találós kérdést is feltennénk, és a legjobb megfejtők között év végén jutalmat sorsolnánk ki.

Tehát lehet küldeni témaigényeket, kérdéseket, ötleteket, találós kérdést.
Várom segítségeteket, és aktivitásotokat a fórumon.

Indítom is az első témát.
Egyben kívánok Mindenkinek kellemes karácsonyi ünnepeket.

Tassy András
Pannonhalma, 2010. december 16.
Last edit: 10 years 3 months ago by admin.

Please Belépés to join the conversation.

  • admin
  • Topic Author
10 years 3 months ago #3 by admin
Replied by admin on topic TITOKDOBOZ 2010. December
TITOKDOBOZ 2010 december
Hegedűkészítők Szakmai Fóruma
2010 december

Téma: A hangszerfa kiválasztása

Erről a témáról Gio Batta Morassi mester szavai jutnak eszembe, amikor Budapesten tartott egy előadást nekünk. (Hát ő sem adott át sok titkot, valljuk be őszintén, csak ilyen mendemondákat, mint ez is.) Szóval, az idealizált „régi világban” a hangszerfát még a lábán állva az erdőben választották ki, szigorúan télen vágták, s a domboldalon fejjel lefelé feküdve sokáig tárolták, hogy a fa felélje a saját nedveit, így hatásosabban elindítva a száradást.

Magam részéről örültem, amikor egy Erdélyből hozzám tévedt atyafitól tudtam vásárolni némi hegedűfát, és végül azért vettem meg minden darabját, hogy ezzel is segítsem nyomorgó családját, amiről addig duruzsolt a fülembe, amíg a tűrőképességem megtört, és rábólintottam. De talán tudjátok miről beszélek.
No hát, ami a lényeg lenne, hogy milyen is az a fa amit vettem, hogyan vágták, hogyan szárították és persze, hogy hány éves, azt tudtam meg a legkevésbé.
Aztán eszi, nem eszi, nem kap mást, ebből kell faragnom.

Kíváncsi voltam hát, hogyan csinálják ezt a profik? Nézzük meg mit is sikerült megtudnom ebben a témában.
A Soproni Egyetem Faipari karán Dr Divós Ferenc tanszékvezető kidolgozott egy roncsolásmentes vizsgálatot, amivel a fák tulajdonságait lehet megtudni.
A vizsgálat lényege a hang terjedési sebességének mérése a fában.
Ebből következtetni lehet a fa szilárdságára, csomómentességére, zárványaira.
Ezt a módszert hangszerfa műszeres osztályozására is kiterjesztette.
www.fakopp.com/site/hu/fakopp-3d
Nem akarok a témában túl nagyot ölelni elsőre, csak egyetlen érdekességre akarom felhívni a figyelmeteket.

Néhány fafajta hangvezetési sebessége sugár irányban (m/s):
Nyír 1140
Lucfenyő 1310
Ezüstfenyő 1360
Jegenyefenyő 1450
Erdeifenyő 1470
Feketefenyő 1480
Vörösfenyő 1490
Tölgy 1620
Bükk 1670
Hárs 1690
Juhar 1690

Ebből látszik, hogy a juharé a legnagyobb, a lucfenyő meg a kisebb tartományban van. Az érdekesség akkor jön, ha ezeket az értéket a fák sűrűségéhez viszonyítjuk, és ezt visszük fel egy diagrammba. Kimondhatjuk:

Fizikai tulajdonságai alapján, annál jobb minőségű egy hangszerfa, minél magasabb a rostirányú hangsebessége, és minél alacsonyabb a sűrűsége.

Még persze nagyon sok vizuálisan látható tényezőt vehetünk figyelembe, mint évgyűrűk sűrűségét, szálak egyenességét, csavarodás mentességet, csomómentességet stb, de a nem látható tulajdonságok, mint gyantatartalom, sejtek belsejében lévő nedvességtartalom, éghajlati viszonyok már befolyásolják a fenti mérési értékeket.



Hogyan történik a mérés?
- A faanyagnak lemérik a pontos súlyát.
- A méreteiből kiszámítják a térfogatát.
- A bütüre mért koppantásra adott fahangot mikrofonnal felveszik, és egy számítógépes program kiértékeli, ahol is a képernyőn megjelenik a longitudinális rezgés képe, a rezgés frekvencia összetevőit jellemző spektrum képe. A program kiszámítja a fa sűrűségét (ro), a hangvezetési sebességét (V), és ennek arányát, a minőségi mutatót (Q=V/ro).
Úgy tapasztalták, hogy lucfenyő igen jó minőségű, ha a Q érték 15000 felett van. 13000 és 15000 között jó, és 13000 alatt gyenge minőségű.




Még pár gondolat:
Ha a Q számot nézzük, akkor a lucfenyő és a hárs minden anyag közül kiemelkedően a legjobb tulajdonságú. Tehát jól ráéreztek eleink, amikor ebből a két fából készítették a rezonáns korpuszt!
A hangvezetésben a rostok hossza számít, mivel a rost (cellulóz) jól vezeti a hangot. A sebesség romlása a rostok közötti kötőanyagnál, az itteni rezgésátadásnál történik.
A habos anyag rosszabbul vezeti a hangot a simánál.
A fa tövének közelében jobb, a belseje, a bél felé rosszabb a hangvezetés.
100 évesnél fiatalabb fából nem szabadna hangszert készíteni (Japán vizsgálat)
1100-1300 méter magasságban, köves talajon kell a fenyőnek nőnie.

Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy legjobb műszer, a kopogtató ujjunk és a fülünk.
A legközelebb egy más megközelítésű, sőt akár otthon elvégezhető vizsgálatról adok ismertetőt.

Várom hozzászólásotokat
Tassy András
Attachments:

Please Belépés to join the conversation.

  • id.Kónya lajos
10 years 3 months ago #9 by id.Kónya lajos
Replied by id.Kónya lajos on topic TITOKDOBOZ 2010. December
Szervusztok! A leírtak mind igazak.Titkokat pedig azért hoznak létre,hogy saját magukat fényezzék. Talán az olaszoknak sikerült ez legjobban.Természetesen lehet keresni titkokat, de nem fogtok találni,más meg azért nem árulja el a titkát,mert nincsen titka. Ha elmondaná az ugynevezett titkát,kiderülne,hogy titok nem titok. Műhelyfogások vannak,azokat meg ellesni lehet,tehát meg kell barátkozni egymással és látni,nézni,beszélgetni kell. Jó fa-relatív öreg fa- szép munka-és az ember,aki szereti amit csinál...ez kell hozzá. Nem mindig jön össze a dolog.K.Lajos

Please Belépés to join the conversation.

  • pinterjozsef
10 years 2 months ago #12 by pinterjozsef
Replied by pinterjozsef on topic TITOKDOBOZ 2010. December
Szervusztok!
Köszönet mindenkinek aki írt és aki írni fog.
Bizony kell a tapasztalatcsere és a kölcsönös megértés, mert ugyan a végeredmény mindig ugyan az de sokan sokféle képen csinálnak hegedűt azt már a végén senki sem mondja meg mi volt a technika amit alkalmazott a készítés során.
Tapasztalatom szerint az akusztikus és egyéb meghatározó eljárások, bizony hasznos kiegészítői a szakmának. Nem szabad azonban túlságosan erre támaszkodni mert a készítésnél bizonytalanná válhat miatta a készítő. A fa minősége az alap, ha ez nem megfelelő akkor a befektetett munka mondjuk így, kárba vész. Én minden hangszerből félre szoktam tenni (fenyő, jávor) 1-2 darabot.
Aztán hasonló méretre gyalulom őket. Ez nem nagy munka, papírdobozban elfér és mindre rá van írva melyik hangszer fája volt. Időnként szortírozom és csak az marad amelyikről úgy gondolom a legjobb kategória. Igaza van annak aki azt mondja, csak a tapasztalat segít, minél több fával dolgozik az ember annál inkább ráérez melyik a megfelelő. Érdekes lenne ha a régi mesterek most próbálnák új állapotban zenészek kezébe adni azokat a hangszereiket amelyek (swartni) egyenes szálú juharból készültek. Arról nem is beszélve, hogy külön magyarázkodni kell ha hím fenyőből van elkészítve a tető, mert hibásnak nézik. (Szeretném ha nekem csak ilyen anyagom lenne.)
Szóval fogdosni, tapogatni, simogatni, kopogtatni kell!! :) Ez szerintem nem újdonság.
Viszont van egy dolog amit szerintem igen is komolyan kell venni és ezt a pengetős hangszerkészítők jól tudják, (náluk ez az egyik legfontosabb) hogy a nyak ANYAGÁVAL és KIALAKÍTÁSÁVAL ugyan olyan gondosan kell bánni mint a korpusszal. A fogólap minőségét sem szabad elhanyagolni.
A fa mellé ha lehet vásároljunk magabiztosságot is! :)
Ahogy már Lajos bácsi írta : "Nem mindig jön össze a dolog."

Please Belépés to join the conversation.

  • id.Kónya lajos
10 years 2 months ago #13 by id.Kónya lajos
Replied by id.Kónya lajos on topic TITOKDOBOZ 2010. December
Igen. Egy dolgot nem szabad! Megelégedni akár az eddig elkészített
"legjobb" hegedűnkkel és azt mondani..... Nemrég készítettem teljesen hullámnélküli fából hegedűt. Nem lettek egyformák,de mint már mondtam ez egyáltalán nem baj.A "hím" fa valóban jó és nekem tetszik is.Két hete mutattam pár kollégának.Maga a kopogtatott hangja is teljesen más mint a sima lucfenyőnek és utócsengése van mint egy harangnak.Sajnos a fakereskedők is tudják és kicsit drágábban is adják.Szerencsére sikerült beszereznem néhány nagyon szép darabot.

Please Belépés to join the conversation.

Time to create page: 0.220 seconds
Powered by Kunena Forum