Délczeg Zoltán
Tagok: delczegz
Részletek
Honlapom: www.dariusmusic.huA Zeneművészeti Egyetemen megszerzett művész-tanári diploma után 1989-ben társtulajdonosként megalapítottam a Karát Kft-t - amely mint magáncég - az elsők között foglalkozott fő tevékenységben hangszer kereskedelemmel.
1993-ban már önálló vállalkozóként terveztem meg és fejeztem be egy olyan hangszerüzlet létesítését, amelynek elsőrendű feladata, hogy kizárólagosan vonós hangszerek forgalmazásával, javításával és értékelésével feleljen meg Budapesten és Magyarországon felmerülő mindenfajta igénynek.
Az elmúlt 16 évben számos hangszerkészítő dolgozott fő vagy másodállásban a Darius Music hangszer üzletben. Többek között Török – Székely György, Sümegi Elemér, Tatár György, Kiss Orsolya, Makai Gergely, Marosvári László, Lakatos Sándor.
A hangszerész szakma alapismereteit részben tőlük is tanultam meg.
Az üzletnyitás óta sok száz külföldi és hazai mestertől származó hangszer került a birtokomba, „akaratlanul” is hangszergyűjtővé váltam az évek során.
Magyarországon nagyon kevés az olyan hangszerüzlet, ahol nap mint nap számos vonós hangszert kínálnak fel eladásra. A lehetséges vásárlások alkalmával nélkülözhetetlen az a szakmai ismeret, amely alapján a nagy számban megtalálható hamisítvány mellett szükséges megfelelő döntést hozni: mit érdemes megvásárolni és mit nem. Sokan foglalkoznak, különböző szinteken, hegedű adás-vétellel, azonban a történeti és lexikális ismeretek hiányában inkább több melléfogás, mint sikeres üzletkötés fordul elő egy adott régebbi hangszer esetében.
A Darius Music Kft. tulajdonosaként megszállottan kutatom a hangszerek származását, eredetét. A lexikális ismeretek megszerzése céljából jelentős mennyiségű és értékes szakirányú kiadványt, könyvet, albumot vásároltam. Jelenleg „könyvtárnyi” anyag áll rendelkezésemre az információ keresés, gyűjtés és a megfelelő eligazodás céljából. Magyarországon hangszer becsüs vagy „szakértő-képző” tanfolyamot nem indítottak ez ideáig. A tudás, ami egy hangszer felismerésével jár együtt kizárólag tapasztalatszerzés által sajátítható el.
A hangszerekkel történő „közvetlen kontaktus”, fizikai tapasztalatszerzés céljából, 1996-2006-ig állandó látogatója voltam elsősorban a londoni aukciós árveréseknek. Véleményem szerint a hangszer-kereskedelem központjában, Londonban lehet tanulmányozni a legkülönbözőbb országokból és műhelyekből származó hangszereket.
A Sotheby’s, Christies, Bonhams stb. aukciós házak árverésein évről-évre rendszeresen részt vettem ( 3- 4 árverés évente), ahol az olasz, francia , német, angol iskola szinte valamennyi hangszerével találkoztam, amelyeket kézbe vehettem és tanulmányozhattam. Rendszeres látogatója voltam az évente megrendezett Frankfurti Musikmesse-nek és a cremonai Mondo Musica-nak.
Az évek során legkiválóbb, világszerte ismert szakértőkkel alakítottam ki személyes kapcsolatot; Alain Man (Ealing Strings-London) , Florian Leonhard , Peter Biddulf, Andreas Woywood ( Londonból), Hyeronimus Köstler ( Stuttgart) , Markus Barbarossa , Kodaj Zoltán ( Bécsből), Luzius Emanuel Wernly (Langenthal- Svájc) mondták el véleményüket az általam bemutatott hangszerekről ,egyúttal lehetőséget biztosítottak , hogy a birtokukban lévő ritka és nemes hegedűiket , csellókat megvizsgálás céljából megtekinthessem.
A mai napig sok más mellett, több mint 50 Stradivári, 10-12 Guarneri del Gesú, számos Guadagnini, Tononi, Amati, Gragnani , Ceruti, Antoniazzi, Bergonzi, Strorioni, Deconet, mintegy 40 Stainer stb. hangszert tanulmányozhattam.
A folyamatosan változó javítási technikák megismerése céljából nagy segítséget nyújtottak számomra olyan mesterek, mint pl. Florian Leonhard. Az ő londoni műhelyében számos világhírű hegedűművész hangszere lett javításra leadva, pl. Maxim Vengerov Stradivari hegedűje. Ez alkalommal figyelhettem fel olyan gyakorlati munkákra, amely segítségével a mai kornak megfelelően lehetséges akár súlyos sérüléseket, meghibásodásokat szinte észrevehetetlenül eltüntetni.
A budapesti üzletünkben a 90-es évek közepétől egyre többen keresnek meg hangszereik beazonosítása miatt, illetve kérnek tanácsot a hangszer választásuk alkalmával mind a mai napig.
Addigi munkám elismeréseként 2004. évben felkérést kaptam a híres Strad magazintól. A felkérés szerint néhány 19-20. században tevékenykedő neves magyar készítő bemutatását várták tőlem. A szerkesztő végül az angol nyelven benyújtott munkáim közül J. B. Schweitzer által készített nagybőgővel foglalkozó tanulmányomat választotta ki. A cikk a Strad 2005 márciusi számának Focus című rovatában jelent meg.
A felkérést igen megtisztelőnek tartom, mivel tudomásom szerint magyar hangszerkészítő hasonló jenlegű felkérést mind a mai napig nem kapott.
A 2006 - 2009 időszakban a Hangszervilág című kiadványban jelentek meg munkáim.
A hangszerek építésének megismeréséhez a 90-es évek végén kezdtem hozzá. Azóta több hangszert is készítettem. Hangszerjavításokat folyamatosan végzek , így a szükséges rutin birtokában 2006-ban felvételt nyertem a Liszt Zeneművészeti Egyetem Hangszerész-képző szakközépiskolájába.
Tekintettel a már meglévő gyakorlati tapasztalataimra, a Magyar Kézműves Kamarától kapott ajánlással az iskolai gyakorlati tanulmányok alól Lendvai Tamás igazgató Úrtól felmentést kaptam. Ennek segítségével tudtam a napi elfoglaltságok, munkám mellett sikeresen elvégezni a szakközépiskolát és konzulens mesterem, Blasszauer Róbert támogatásával tehettem sikeres gyakorlati záróvizsgát.
Céljaim és terveim:
A kulturális szakértői kinevezésem esetén, elsődleges célom a Magyar Állam valamint az Önkormányzatok által fenntartott Szimfonikus Zenekarok kezelésében lévő hangszerek ( vonós - pengetős) mint kulturális javak védelme, illetve annak gyarapítása.
Tapasztalatom szerint a Szimfonikus Zenekarok, Együttesek, Oktatási intézmények birtokában lévő állomány kezelése, nyilvántartása, gyarapítása a legkevésbé sem elvárható módon és körültekintéssel történik. Nagy értékű hegedűk, csellók, vonók tűnnek el úton-módon. Pontatlan vagy nem létező nyilvántartásokkal nem lehetséges szavatolni, hogy a kiadott hangszer kerüljön vissza a tulajdonoshoz ( zenekari , iskolai hangszertárba). Zenekarok évről – évre hangszereket vásárolnak, szakértői vélemény nélkül, sokszor jelentős értékben. A hangszerek esetenként nem sokkal a vásárlást követően a hangszertárban kötnek ki, mivel bebizonyosodik, hogy a drágán vásárolt pl. hegedűt senki sem kívánja használni az együttesből.
Terveim szerint haladéktalanul hozzákezdenék a még meglévő készletek regisztrációjához. A beazonosítást lehetővé tevő fényképes és állapot felmérő nyilvántartás elkészítését elengedhetetlennek vélem.
A vonós hangszerek beazonosítása mindig is vitatott területnek számít, - elsősorban a kitűnő kópia hangszerek miatt. Hogy elődeink fáradozása ne legyen hiábavaló, véleményem szerint a kulturális terület felelős vezetőinek mihamarabb hangsúlyt kell helyezniük a még meglévő nemzeti kincseink védelmére. Tekintettel arra, hogy a kiemelt értékek mellett az úgynevezett közepes kategóriájú ( 10 és 100 ezer euró között ) hangszerek nagy számban fordulnak elő zenekarainkban és intézményeinkben.
