TITOKDOBOZ 2011. Január

  • admin
  • Topic Author
10 years 2 months ago - 10 years 2 months ago #10 by admin
TITOKDOBOZ 2011. Január was created by admin
Kedves Kollégák!
Kicsit megkésve, közre adom a TITOKDOBOZ következő tartalmát, melyben a
fakiválasztás kérdését tovább folytatjuk.
Első, témaindítómra nem jött se válasz, se javaslat, se kérdés. Egyetlen
hozzászólás jött, kedves Kónya Lajos mesteremtől, de tudásalapú törekvésemet
ő sem támogatta ötletekkel, javaslatokkal.
Még nem adom fel, nem hagyom, hogy ilyen hamar beletörjön a bicskám.
Egyébként is, egy hangszerkészítőnek nem jó, ha „beletörős” kése van.
Jó kést is csak jó acélból lehet készíteni (de erről majd egy következő írásban…)
Ugyanígy kiváló hangszerre is csak kiváló fából van esély.
Ingyen semmit nem adnak. Vagy fizetni kell érte, vagy megdolgozni.
Mivel hangsebesség mérő berendezést megfizetni kevesen tudnak, ezért utóbbi
lehetőséget választom. Némi munka beinvesztálásával megismerhetjük fáink
minőségét. Ezt is ígértem, hogy otthon megvalósítható módszert fogunk
kitárgyalni.
Első dolgunk ugyebár, amikor kezünkbe veszünk egy fát, hogy kopogtatjuk. Mit
is csinálunk ilyenkor fizikailag? Egy impulzusszerű gerjesztést viszünk az
anyagba. Mit is hallunk ilyenkor? Az első formánsokat, az első sajátrezgéseket,
sajátfrekvenciákat, valamint az ehhez társuló felharmonikus rendszert. Ez az
úgynevezett „csengés”. Még valami hallható egy nagyon kicsit, mégpedig az
úgynevezett „lecsengés”, azaz a csillapodása a hangnak. Tehát amit hallunk, az a
válasza az anyagnak a gerjesztésre.
(Ez a „válasz” valójában az anyag rugalmasságából adódó, nagyon bonyolult
térbeli mozgás az idő függvényében. Nem is egyszerű ezeket, az úgynevezett
válaszfüggvényeket matematikailag leírni. A Fourier-transzformáció
algoritmusa teszi lehetővé az összetett rezgéskép szinuszos alaprezgésekre való
bontását.)
A válasz milyensége függ az anyag fizikai tulajdonságaitól és a geometriájától.
Ez utóbbival van a gond, mert a nyers, kiinduló fatömbök mérete eltérő. Ezért a
kapott hang magasságaés milyensége nem mérvadó.
Kínálkozik a megoldás, hogy meghatározott méretű próbadarabokon vizsgáljuk
ugyanezt. Ez jó is abban az esetben, he ez megvalósítható. Sajnos nincs mindig
akkora anyagunk, hogy még próbadarabot is kiadjon.
Jó megoldás lenne, ha gerenda méretű (276 x 20 x 6 mm) próbatestet
használnánk, mert azt általában a tetőanyagból egyénként is kivágjuk.
Csak ez a méret a statikus vizsgálathoz szerintem kicsi, a mérési eredmények
kiértékelhetetlen szórást mutatnának házi mérőeszközök esetén.
Magam részéről 380mm x 50mm x 4mm –es próbatesteket szoktam kivágni a
fákból, ha ezt megtehetem. Azért választottam ezt a méretet, mert a hegedűfából
jól kiadódik, és jól mérhető tartományokban kapom a vizsgálati eredményeket.
Alap lépésként kétféle vizsgálatot csinálok, egy statikust és egy dinamikust.
A statikus vizsgálat, egy lehajlás mérés 2 kg súllyal terhelve.
A dinamikus mérés az első sajátfrekvencia mérése.
Fontos a geometria pontos meghatározása, valamint súlymérés, mert a kapott
adatok arányba állításával kapunk összehasonlítható, értékelhető számokat.
Természetesen ugyanezen próbaléceken alapozás, fakezelés, lakkozás hatását is
mérhetjük a továbbiakban ugyanígy, és a kapott értékeket összevethetjük a
kiinduló, nyers állapottal.
Néhány fotón mutatom be a saját méréseimet.










A leszűrhető tapasztalatok alapján a jó fa kritériumai a következők:
- minél kisebb fajsúly mellett,
- minél kisebb lehajlás
- minél magasabb első sajátfrekvencia



Érdekes a különböző fák tulajdonságainak összehasonlítása. Kitűnik, hogy a
juhar nagyobb fajsúlya ellenére nagyobb lehajlást mutat és alacsonyabb
rezgésszámot (ezért nem ebből van a tető).
Megjegyzem még, hogy a juhar a fenyőhöz viszonyított, fenti gyengébb
tulajdonsága, a hullámosság növekvő mértékével romlik. De a szépségnek is ára
van.
Ha próbatest összehasonlítás nem megoldható, akkor az előnagyolt, de még ki
nem mélyített hegedűlapok összehasonlító kopogtatása egy praktikus megoldás.
Az összeillő hát és tetőanyag kiválasztása is így lehetséges. Tapasztalatom
szerint nem jól megválasztott fapáros esetén vastagság-faragással már nem lehet
tökéletesen korrigálni a különbséget.
Néhány linkre hívnám fel a figyelmeteket. Érdemes megnézni az alábbi
kisfilmeket, amik bemutatják, hogy milyen bonyolult válasz-rezgéseket
végeznek a testek gerjesztés hatására.
fémrúd rezgetés
vonóval fémlemez
lemez kromatikus
vízcsepp
zselé tömb
Mottó: Akinek van füle hallja, akinek van szeme, látja.
Remélve, hogy aktivitásotokat fel tudom gerjeszteni, és bonyolult
válaszreakciókra késztetlek Titeket, jó munkát kívánok mindenkinek.

Tassy András
Last edit: 10 years 2 months ago by admin.

Please Belépés to join the conversation.

  • id.Kónya lajos
10 years 2 months ago #11 by id.Kónya lajos
Replied by id.Kónya lajos on topic TITOKDOBOZ 2011. Január
Szervusztok! Nagyon jó a "felvetés" tényleg tetszik.!! Mindent elolvastam és megnéztem.( Némelyiket kétszer is.) Lehet ,hogy jó lenne géppel megnézni,hogy milyen a fa.de a véleményem,hogy ahogy az embereket sem lehet (noha ezt is megpróbálta néhány nemzet) csak csúcsminőségre "készíteni",ugyanúgy a hegedűket sem. Nem tudom mi az etalon a hegedűknél,de ha mind egyforma lenne mondjuk hangra, akkor nem lehetne választani. Ha mindenkinek csak egy tipusú nő tetszene,akkor mi lenne a többivel ?? Ha nincs titok a hegedűkészítésben,akkor az emberben van! A gondos munka, a sok éven át felgyülemlett tapasztalat,faismeret elég kell ,hogy legyen. (Soha nem elég !)Rengeteg igazság van a kisérletben,de miért van az,hogy ugyanabból a fából,már a mellette lévő anyagból sem ugyanolyan hangú hangszer lesz,hiába készül ugyanarra a formára,ugyanolyan méretezés mellett ?? El lehet gondolkozni rajta. Baráti üdvözlettel ! K. Lajos

Please Belépés to join the conversation.

Time to create page: 0.206 seconds
Powered by Kunena Forum