TITOKDOBOZ 2011. Március

  • admin
  • Topic Author
10 years 3 weeks ago - 10 years 3 weeks ago #20 by admin
TITOKDOBOZ 2011. Március was created by admin
Hegedűkészítők Szakmai Fóruma
2011. március
Téma: Szerszámacélok

Kedves Kollégák!

Belátom, hogy nem sikerült a fórum eredeti elképzelését beindítani, ami egy kötetlen párbeszéd kialakulása lett volna a feldobott téma körül. Akkor nem csak én okoskodnék, hanem tényleg cserélődhettek volna az információk.
Csak sejteni vélem ennek okait, de nem tudom. Sajnos erre vonatkozóan sem kaptam javaslatot, mi lenne az, ami építő eszmecserét indítana el közöttünk.
Néhány kedves kollégától azonban kaptam bíztatást, hogy ne adjam fel, „azért elolvassák, ha nem is válaszolnak”…. Úgy döntöttem, hogy még néhány előkészített témámat megírom, aztán majd meglátjuk, hogy folytassam tovább, vagy ne.
Új témát indítok, mint fentebb látható, a szerszámacélokról szeretnék néhány gondolatot megosztani Veletek. Majd a szerszámélezés technikájáról és eszközeiről beszélünk a következőkben.
A szerszámélezés is egy olyan terület, amihez nem értek. Ezért éppen itt az ideje, hogy oktató cikket írjak róla. Engem vonzanak azok a témák, amiben nem vagyok jártas, mert így kényszerülök rá, hogy „felszívjam” magam, „feltunningoljam” a tudásomat. Erre ma a legegyszerűbb és legkényelmesebb lehetőség, a fotelben heverészve is elérhető internet. Sok okosság és sok marhaság van rajta.
Tudom, hogy az internetes tudás, olyan, mint a Lujzáé: „Te Jenő! Azt írja az újság…..”
Igen, a valódi tudást csak pénzért mérik (az áltudást biztos), de azért elszórt morzsákat össze lehet csipegetni. Előre hallom kedves mesterem megjegyzését: a legjobb tudás a tapasztalatból ered! Igen, igaza van, csak a saját hibáinkból való tanulás a legdrágább mutatvány.
A szerszámanyag is olyan, mint a hegedűfa. Az igazi titkok a részletekben vannak, apáról fiúra szálló technológiák őrzik a különleges pengék titkait. Nem beszélve a régi angol és német márkákról (Wilkinson, Sheffield, Solingen), de ilyen az újra divatba jövő damaszkuszi acél, a régi ágyúgolyókat bekovácsoló technológiák, és a japán acélok kézi kovácsolásos módszerei.
A nagyüzemi előállítás most sem tud ezekkel versenyre kelni. Nagyon sokféle összetételű szerszámanyag van, amit a faipar használ, ezekkel nem érdemes külön foglalkozni.
A vésőket megvesszük, ki-ki lehetősége és pénztárcája szerint. Így a vésőink anyagával nem kell foglalkozni, az ára jobbára mutatja a minőségét is. A gyártók nem is szeretik feltüntetni az összetevőket, mert ez is ipari titok. Legfeljebb a keménységet adják meg. Faragókést viszont, azt hiszem, minden hangszerkészítő fabrikál magának, különösen, ha speciális szerszámot akar, célirányos kialakítással. Ezért a választani érdemes szerszámacélról ejtsünk pár szót.
Alapszabály, hogy jó élet, csak jó anyag birtokában lehet készíteni.
Határozzuk meg, mi az a jó él :

- legyen borotvaélesre fenhető,

- legyen éltartó,

- ne csorbuljon ki, azaz ne pattanjon le megfeszítéskor.

Ez egymásnak ellentmondó tulajdonságokat igényel az acéltól. A borotvaélességhez finom szemcsézettség és keménység kell, az éltartósághoz szívósság, ahhoz, hogy ne pattanjon le meg rugalmasság.
A szerszámanyagok alapja a magas, azaz 0,8% - 1,2% szenet tartalmazó un. szénacél.
Ez keményre edzhető, de rideg, törékeny. A szívósságot, rugalmasságot egyéb ötvöző anyagokkal lehet elérni.
Több mint száz éve kitalálták már azt az acélötvözetet, ami erre a célra legmegfelelőbb. Csak drága. Úgy hívják, hogy gyorsacél. A gyorsacél meghatározott elemekkel (Króm, Molibdén, Wolfram, Vanádium) ötvözött acél. Keménysége edzve 63-64 HRC-t is elérhet. Jelzése HSS (High Speed Steel). Ezt az acélt még a sztahanovista világban vezették be a vaseszterga késekhez. A nevét onnan kapta, hogy sokkal nagyobb vágósebességet lehetett elérni vele. A párttag elvtárs ilyen kést kapott és ötször annyit termelt, oszt sztahanovista lett. A nem elvtárs melós meg kapta a szénacél kést, meg a lecseszést, hogy lógós. Ilyen egyszerű volt (pl. Horváth Ede =Vörös báró története kezdetben).
Nagy keménysége és nagy szívóssága mellett 600 C°-ig nem lágyul ki. Levegőn lehűlve is megedződik. Ezért népiesen önedzőnek nevezik. Ez tette lehetővé, hogy vörös izzás mellett (500 C°) is még lehetett forgácsolni. Mivel kevés hegedűkészítőt ismerek, aki olyan gyorsan faragja a csigát, hogy a kése vörösen izzik, ezért mi nem ezen tulajdonsága miatt választjuk ezt az acélt. Hőálló tulajdonsága a köszörülésnél jön áldásosan. Azért ezt is hűtsük szorgalmasan! Ha valaki azt javasolja, hogy a gyorsacél felesleges faragószerszámhoz, és egyszerűbb anyag is megfelelő, ne higgyetek neki! Az olyan ember, mint az, aki azt hiszi, a Praktikerben vásárolt reszelő is jó, és nem is hallott kézi vágású ráspolyról.
Az ócskavas telepen vagy a bolhapiacon keresgélnünk kell, hogy ráakadjunk ilyen anyagra. A keresendő alapanyag pl. az 1 -2 mm vastag fém-marótárcsa, ami kopott vagy törött. Nem baj, ha rozsdás, mert ez az anyag ugyan nehezen rozsdásodik, de nem igazán rozsdamentes, (azok nem is alkalmasak igazán kemény késnek), de a HSS felirat kötelező.
Gyorsacél jelzések:
HSS, Gyorsacél (Cr,W,Mo,V)
HSS E, Javított gyorsacél (+5%Co)
HSS E5, Javított gyorsacél (+5%Co)
HSS E8, Javított gyorsacél (+8%Co)

Gyorsacél (HSS) összetétel: (egy másik jelzése a feltaláló nevéből)
Jelzés C Cr Mo W V Co Mn Si
T1[6] 0.65–0.80 3.75–4.0 - 17.25–18.75 0.9–1.3 - 0.1–0.4 0.2–0.4
M2 0.95 4.2 5.0 6.0 2.0 - - -
M7 1.00 3.8 8.7 1.6 2.0 - - -
M35 0.94 4.1 5.0 6.0 2.0 5.0 - -
M42 1.10 3.8 9.5 1.5 1.2 8.0 - -
1868-ben egy angol metallográfus Robert Forester Mushet alapján Mushet steel.
Néhány szóban megemlítem még a szerszámacél keménységének mérési módját és értékeit. Fémek keménységét többféle módszerrel mérik, de a nagy keménységre edzett anyagokat a HRC (Hardness Rockwell C-skála) szabvány szerint mérik és jellemzik. Pl. DICK-katalógusban is találunk HRC értékeket a faragókéseknél.
A mérés alapelve:
A próbatest felületébe egy alapterhelés hatására kissé benyomódik egy test (gyémántkúp, acél- vagy keményfém golyó). Második lépésben egy jelentősen nagyobb, főterhelést kap. Ekkor egy nagyobb benyomódás keletkezik a próbatestben. A főterhelés levétele után a lenyomat h maradó mélységének mérésével, annak nagyságából a keménység értéke számolható, vagy táblázatból kiolvasható.
Erre alkalmas mérőgép képe: (hasonló, mint a vastagságmérőnk, csak kissé robusztusabb.)



A keménység értékről érdemes megjegyezni, hogy a közönséges fémreszelő a szénacél edzhetőségének felső határán van, ezért a keménysége is csúcsértéknek tekinthető, tovább nem fokozható. Ez az un. reszelőkeménység, amit egyszerű esetben etalonnak használnak.
Ez az érték 60 - 62 HRC környékén van közönséges reszelőknél. Vannak aztán kalibrált mérő reszelők, amik gyors keménységbecslésre használhatók. Ha tehát a reszelőnk siklik a szerszámanyagunkon, azaz nem karcol bele, akkor meg lehetünk elégedve a keménységével. Faipari szerszámokat már 54 HRC-től gyártanak. Átlagos vésőket 58 HRC környékén kapunk. Azért a különbséget észre vesszük egy tükrösített, 62 HRC-s gyorsacél vésőhöz képest. Igaz az ára tízszerese is lehet. Anno az un. „lengyelpiacon” lehetett hozzájutni orosz gyártmányú gyorsacél holker-vésőkhöz.
Legközelebb az élezés, fenés titkait tárgyaljuk, majd a következő alkalomkor e műveletek hagyományos és modernebb eszközeit keressük meg.
Jó munkát kívánok
Tassy András

Néhány linket, cikket mellékelek még a témában.
(nagyon tanulságos filmbetéttel Ambrus Aladártól!)
www.faragoszerszam.info/anyag.php
www.faragoszerszam.info/galeria.php
www.sasovits.hu/anyag/kemenyseg/rockvell/rockwell.htm
mellékelt .doc-file:
www.hangszereszszovetseg.hu/images/forum/szerszacl.doc


Szabó Gábor okl. faipari mérnök, mérnöktanár, informatikai mérnök
Last edit: 10 years 3 weeks ago by admin.

Please Belépés to join the conversation.

  • pinterjozsef
9 years 1 month ago #35 by pinterjozsef
Replied by pinterjozsef on topic TITOKDOBOZ 2011. Március
Köszönjük!

már régebben is be akartam írni, ha esetleg valaki meg akarná nézni egy acél keménységét és ezt a módszert gyakorta használta akkor ez elég jó összehasonlítást ad, persze szubjektív. :D
módszer: a tapétavágó kés pengéjéből egy cikket letörve, annak hegyével elég jól tesztelhető az anyag keménysége. Gyalukéseknél már érzékelhető, hogy inkább vékony vonalat hagy és csúszkál ha karcolni akarjuk vele. Ez szinte minden anyagot megkarcol, :) ha nekinyomjuk. A karcolás milyenségéből elég rendesen kikövetkeztethető az anyag keménységi jellemzője. Jó próbálkozást! :D

Please Belépés to join the conversation.

  • id.Kónya lajos
9 years 1 month ago #36 by id.Kónya lajos
Replied by id.Kónya lajos on topic TITOKDOBOZ 2011. Március
Egyetértek mindkét anyaggal,ami a kések és acélok anyagáról szól. Lajos

Please Belépés to join the conversation.

Time to create page: 0.222 seconds
Powered by Kunena Forum